Az első darabok

Nos, ezt említettem az előző bejegyzésemben :-) Így kávéztunk Judittal. Irtó finom volt a kávé :-)
Ha megfigyelitek, egyáltalán nem tartoznak össze a darabok, majdnem mindent külön-külön sikerült begyűjtenem. Mégis.....tökéletes harmónia....

Porcelán

Van egy új szenvedélyem :-) Illetve régi álom, de most jött el az ideje. Kezdem az elején. Régóta tetszenek a szép porcelánok, különösen a Zsolnay. Sóvárogva nézegettem a kirakatokban a számomra megfizethetetlen csodákat, és arról ábrándoztam, talán majd egyszer, ha nagyok lesznek a fiaim, meglepnek egy szép étkészlettel :-) Talán majd egyszer Zsolnay-val teríthetek az ünnepen :-)
Az évek teltek-múltak, és nem történt semmi e téren (sem) . Aztán az idén valami történt. Magam sem tudom már pontosan, hogy mikor és hogyan. Egyszercsak szembe jött velem egy csodálatos lengyel teáskészlet, amit 5 ezerért kínált egy fiatal nő, akinek nem illett a lakásába (nagymama öröksége) :-(  Megvettem.
Aztán el kezdtem kutakodni a neten, és kiderült, telis-tele van bolhás lányokkal :-)  Azaz mini bolha piaccal....Vagyis, ők járják a bolhapiacokat, vásárolnak, töltik a netre és eladják. A szenvedélyem lett....
Vártam, kerestem, nézegettem.....és ritkán vásároltam is. Csak akkor, ha valami nagyon-nagyon megtetszett. Ma már úgy fogalmazok, megszólított. Hónapok alatt lassan kezdett letisztulni a stílusom. Mi is az, amit keresek, mi az, amit magaménak érzek...  Vágytam arra, hogy életben is meglátogassak egy bolhapiacot. Siófokon találtam egyet, igaz, ici-picit, és csak hetente kétszer van nyitva, de mivel a nyár nagy részét lent töltöttem, ha csak tehettem, beugrottam kincset keresni :-) Néha találtam, legtöbbször nem. Történt azonban, hogy egy alkalommal egy csodálatos Zsolnay leveses tálat találtunk Ádámmal. Régi, nagyon régi, kisvirágos, arany tollazással. 3.500,- ért kínálták, alkudni sem volt képem. Azonnal megvettem. Hibátlan darab. Így aztán a sors eldöntötte helyettem, hogy ezt az étkészletet fogom gyűjtögetni :-)  Gombhoz a kabátot :-)
Az igazsághoz hozzátartozik, ekkor már volt egy ugyanilyen teáskannám és cukortartóm :-)

Szép lassan gyűltek a csodás antik darabjaim. A nyáron kedves barátommal már ilyen porcelánokból kávéztunk :-) A gyengéim a kiöntők és a kancsók :-) Vázának használom őket :-)

Valaki azt mondta, lehet, hogy Hercegkisasszony voltam előző életemben, aki ilyesmiből evett-ivott.....és lehet :-)  Rettentően vonzódom ezekhez a darabokhoz, sokszor csupán azért veszem elő őket, hogy megcsodáljam szépségüket :-)

Éééés, miért ez a hosszú felvezetés? Mert teljesült az álmom nemrég! Zsolnay-val terítettem az Ádám szülinapi ebédjéhez :-)  Igen!!!  Zsolnay-ból ettünk. Igaz, nem volt leves, ezért tehettem meg. Lapostányérból sikerült begyűjtenem 8 db-ot, mélyből csupán 2-őt :-) De türelmes vagyok, és továbbra is vadászok :-)

Mutatom..

A két nagy tál egy másik Zsolnay családból való, azóta már van hozzá 6 db sütis tányérom :-)

Ha már mutogatom az ételeket, elmondom, hogy tarját sütöttem 3 borsos-mustáros pácban, és hozzá zöldségeket. Zukkini, padlizsán,lila hagyma, aszalt paradicsom, gomba, paprika....bazsalikomos olívaolajjal locsolva. Durván finom volt :-)  Sütöttem friss bagettet hozzá.

A tortát Kriszti készítette, a fodrászunk :-) Majdnem 4 kilós volt, két ízben : lúdláb és mandulás-narancsos.
Két nap sem kellett hozzá, és eltakarítottuk az  utolsó morzsákat is :-)  Ez van

Ádám 27 éves volt, ne tévesszen meg senkit a 12-es szám :-)  Az csak a játékos száma :-)
Isten éltessen drága nagy fiam! :-)

Díjkiosztó

Ma díjkiosztó ünnepségen voltunk. A kicsi faim ( 13 és fél évesen 185 cm magasak, 45-ös cipőt hordanak :-)) a Bolyai matek csapatversenyen bekerültek az első 6-ba :-)  ( megyei forduló)

Délután 4-kor volt az ünnepség, és nem tudtuk, hogy pontosan hányadik helyen végeztek :-)

Megkezdődött... a 6. helyen......nem ők végeztek :-)  Nagyon megörültünk a matek tanárnővel együtt :-)
Az 5. helyen ......sem ők :-) Ekkor már totál oda voltunk a boldogságtól :-)

És a 4. helyen igen. IGEN! 4. helyezést értek el, ami most nagy dicsőség nekik is és az iskolájuknak is.

Gratulálok, fiúk, és nagyon büszke vagyok rátok!! Jövőre még többet kell készülni :-)

Születésnap

Ma van apukám születésnapja.
Ünnepelhetném is, ha élne...
De sajnos, nem él. De én  úgy érzem, ez a nap mégiscsak ünnep, hisz ha Ő nem született volna meg, én sem lennék...
És az nagy kár lenne :-) Nekem :-)
Így aztán, boldog-boldog születésnapot az apukámnak, aki ma lenne 69 éves, ha meg nem halt volna 41 éves korában :-(  Belegondolni is szörnyű....

Amúgy, azért is jutott ez most eszembe, mert az utóbbi időben sokszor álmodtam vele. Régebben nem.
Sokszor segített nekem. pl. egy fáklyával ment előttem és vezetett fel egy sötét csigalépcsőn...

Meg azért is, mert hiányzik. Mindig is hiányzott, de valahogy egyre jobban....

 No de ma nem szomorkodunk, hanem ünnepelünk. Ünnepeljük az életet :-)